Veszélyes bolygószomszédok !
2013.12.24
Vannak olyan exobolygók ,amelyek rendkívül közel keringenek bolygó szomszédjaikhoz, míg a Naprendszerben a bolygók között több száz, ill. milliárd km-re keringenek egymástól, addig egyes ismert bolygórendszerekben alig ennek a tizedéig. Jelenleg egyre több bolygórendszer ismert, sok adatukkal, ( tömeg, átmérő, csillagtól való távolság stb. ) Így ezek alapján, ha nem is tudunk eljutni egy ilyen bolygóra , bolygókra sokat elárulnak az adott rendszerekről. Jelen cikkemben olyan exobolygókkal foglalkozom, amelyek " veszélyesen közel " keringenek egymáshoz pályájuk mentén. S próbálok rájönni, hogy a nem túl távoli jövőben ( pár millió év múlva ) mi lesz ezeknek a bolygóknak a sorsuk.
Néhány igen közeli bolygószomszédok:
bolygók nevei: távolság a két planéta között: földtömeg:
-----------------------------------------------------------------------------------------
Kepler-90 b. 2 200 000 km. ?
Kepler-90 c. ?
Kepler-36 b. 2 000 000 km. 4,4.
Kepler-36 c. 7,9.
Kepler-20 b. 900 000 km. 8,5.
Kepler-20 e. 3.
Kepler-11 b. 2 300 000 km. 1.9.
Kepler-11 c. 2,8.
---------------------------------------------------------------------------------------
A fent felsorolt néhány igen közeli bolygószomszédok egymáshoz képest 20-30-szor vannak közelebb egymáshoz, mint a Naprendszer bolygói. Mivel a bolygók igen közel keringenek a csillagukhoz, így kozmikus sebességük igen nagyok ( akár 400 000 km/órát is eléri ). A gravitációs törvények értelmében a testek vonzzák egymást, a Föld is vonzást gyakorol a tőle 40 millió km-re lévő Vénuszra, így a Kepler-20 b. is vonzást gyakorol a közeli szomszédjára a Kepler-20 e-re. Az hogy egymásra mekkora vonzással bírnak, azt a két test tömege és a távolsága szabja meg. Minél kisebb egymástól a távolság , és nagyobbak a tömegek a vonzás annál jobban érvényesül.
A Kepler-20 b. bolygó csaknem 3-szor akkora tömegű, mint szomszédja , egymástól való távolságuk visszont csak 900 000 km-er, ( ez a Föld- Hold távolságának a 2,3-szorosa ! ), roppant kis távolság két ekkora tömegű bolygó között. Így minden egyes alkalommal, amikor szemben állnak egymással ( oppozicíó ) hatnak egymásra, a nagyobb tömegű bolygó nagyobb, míg a kisebb tömegű bolygó kisebb erővel vonzza egymást. A Kepler-20 b. bolygó jobban hat a Kepler-20 e-re, így a két bolygó helyzetei kis geológiai időskálán mérve jelentős változásokon megy keresztül.( az az pár millió év alatt csillagukhoz való távolságaik, és keringési idejük is módosul ) Tehát nem sok időn belül a két bolygónak ( amelyek ilyen közel keringenek egymáshoz ) jelentős változások állnak majd be. ( több elmélet is van, hogy mi történik olyankor amikor a két bolygó eléri az egymástól való kritikus távolságot...)
Mivel a közeli bolygószomszédok hatnak egymásra, helyzetüket tekintve közelednek egymáshoz, amikor már kritikus távolságra lesznek egymástól félő, hogy olyan folyamat indul be, ami katasztrófális a két bolygóra néve. Vagy csak az egyik bolygóra.... Bárhogy is alakul, mindkét bolygó " élete" megváltozik a kritikus közelség után. Hogy pontosan mi fog történni, nem lehet tudni. Három elmélettel számolok, 1) Ütközés, 2) Helycsere, és a 3) Kihullás. Hogy melynek van reális esélye jó kérdés, de talán le lehet szűkíteni a kérdést...
1) Ütközés:
Mivel a bolygók eléggé nagy sebességgel közelednek egymáshoz, nem szabad ezt a lehetőséget sem kizárni. Gravitációs vonzás miatt előbb az egyik bolygó téved át a másik pályájára ,így kis időn belül eljön a katasztrófális ütközés. Az ütközés eredménye a bolygók tömegeiktől nagyban függ, lehetséges, hogy mindkettő megsemmisül, vagy egybeolvadnak. Az Ütközés esélye arányilag lehetséges, jó kérdés, hogy ez a forgatókönyv lesz-e ezeknek a veszélyes bolygószomszédoknak a sorsa.
2) Helycsere:
A két bolygó pályát váltanak, ennek csekély valószínűséget adok, azért is mert két bolygó ekkora sebességgel nem úgy képes helyet cserélni, mint az a Naprendszerben az Uránusz- Neptunusz esetében volt, több milliárd évvel ezelőtt. Ehhez nagyobb pálya, ill. keringési idő kellene, s fokozatosan térne át a másik pályájára. A közeli bolygók nagyon gyorsan keringenek pályájukon, amire az egyik " áttenné a lábát " a másik bolygó már bele is vágódna. Az hogy az Uránusz- Neptunusz bolygók " gyorsan " váltottak-e helyet nem tudom, ezt a forgatókönyvet nem tartom valószínűnek.
3) Kihullás:
A két bolygó a kritikus pontnál gravitációsan kicsusznak egymás mellől , az az a egyik ( vagy mindkettő ) bolygó kirepül a pályájáról. Ez a gravitációs -kilökődés talán mindkét bolygó végét jelentheti---mivel így akár az egyik bolygó belezuhanhat saját napjába, addig a másik egy külső bolygóba vágódhat bele. Itt is fontos a két bolygó egymásközti tömegeltérései, ha egy nagyobb tömegű bolygó és egy nála sokkal kisebb tömegű bolygóval történik ilyen, akkor elképzelhető, hogy a nagyobbik tömegű bolygó nem repül ki a pályájáról, csak a kisebb. Ennek a forgatókönyve is meg van a maga elmélete ill. az esélye.
