Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Veszélyes bolygószomszédok !

2013.12.24

Vannak  olyan  exobolygók  ,amelyek  rendkívül közel  keringenek bolygó szomszédjaikhoz,  míg  a  Naprendszerben a   bolygók között   több száz, ill.  milliárd  km-re keringenek egymástól,  addig  egyes  ismert  bolygórendszerekben alig  ennek  a  tizedéig. Jelenleg   egyre  több  bolygórendszer  ismert, sok  adatukkal, ( tömeg, átmérő, csillagtól való  távolság  stb. ) Így  ezek  alapján, ha  nem  is  tudunk  eljutni egy  ilyen  bolygóra  , bolygókra  sokat   elárulnak az  adott  rendszerekről. Jelen  cikkemben  olyan  exobolygókkal  foglalkozom, amelyek " veszélyesen közel " keringenek  egymáshoz  pályájuk  mentén. S próbálok rájönni, hogy  a  nem  túl  távoli  jövőben ( pár  millió év múlva )  mi  lesz  ezeknek  a  bolygóknak  a  sorsuk.

 
Néhány  igen  közeli  bolygószomszédok:
 
bolygók nevei:      távolság  a  két  planéta között:          földtömeg:
-----------------------------------------------------------------------------------------
Kepler-90 b.                  2 200  000 km.                                  ?
Kepler-90 c.                                                                               ?
 
Kepler-36 b.                 2 000 000 km.                                  4,4.
Kepler-36 c.                                                                             7,9.
 
Kepler-20 b.                  900 000 km.                                    8,5.
Kepler-20 e.                                                                             3.
 
Kepler-11 b.                 2 300 000 km.                                 1.9.
Kepler-11 c.                                                                            2,8.
---------------------------------------------------------------------------------------
 
A  fent  felsorolt  néhány  igen  közeli bolygószomszédok  egymáshoz  képest   20-30-szor  vannak  közelebb egymáshoz, mint a  Naprendszer  bolygói.  Mivel a  bolygók igen  közel  keringenek  a  csillagukhoz, így kozmikus sebességük  igen  nagyok   (  akár  400 000 km/órát  is   eléri ). A  gravitációs  törvények értelmében  a  testek   vonzzák  egymást, a  Föld  is  vonzást  gyakorol a  tőle  40 millió km-re  lévő Vénuszra, így  a  Kepler-20 b.  is   vonzást  gyakorol  a  közeli szomszédjára  a  Kepler-20 e-re. Az  hogy  egymásra  mekkora   vonzással  bírnak, azt a  két  test  tömege  és  a  távolsága  szabja  meg. Minél kisebb  egymástól  a  távolság  , és  nagyobbak  a tömegek  a  vonzás  annál  jobban  érvényesül. 
 
A Kepler-20 b.   bolygó  csaknem  3-szor  akkora  tömegű, mint  szomszédja  , egymástól való  távolságuk visszont   csak   900 000 km-er, ( ez  a  Föld- Hold  távolságának a  2,3-szorosa ! ),  roppant  kis  távolság   két ekkora  tömegű  bolygó között. Így  minden egyes alkalommal, amikor  szemben állnak egymással ( oppozicíó ) hatnak  egymásra, a  nagyobb  tömegű  bolygó  nagyobb, míg  a  kisebb  tömegű  bolygó  kisebb  erővel  vonzza egymást. A  Kepler-20 b. bolygó  jobban hat   a  Kepler-20 e-re, így  a két  bolygó  helyzetei  kis  geológiai időskálán mérve  jelentős  változásokon megy  keresztül.( az  az  pár  millió év  alatt csillagukhoz  való távolságaik, és  keringési idejük  is  módosul ) Tehát nem  sok időn belül  a  két  bolygónak  ( amelyek  ilyen közel  keringenek  egymáshoz ) jelentős  változások  állnak majd  be. (  több  elmélet  is  van, hogy  mi   történik olyankor  amikor   a  két  bolygó  eléri  az  egymástól  való  kritikus  távolságot...)
 
Mivel  a  közeli bolygószomszédok  hatnak  egymásra,   helyzetüket tekintve  közelednek  egymáshoz, amikor   már kritikus  távolságra  lesznek  egymástól  félő, hogy  olyan  folyamat  indul  be,  ami   katasztrófális  a  két bolygóra néve. Vagy  csak  az  egyik  bolygóra.... Bárhogy  is  alakul, mindkét  bolygó " élete"  megváltozik  a   kritikus  közelség  után. Hogy  pontosan mi  fog  történni, nem lehet   tudni. Három   elmélettel számolok,  1) Ütközés, 2) Helycsere, és  a  3) Kihullás. Hogy melynek  van reális  esélye   jó kérdés,  de  talán  le  lehet szűkíteni  a  kérdést...
 

1) Ütközés: 

Mivel  a   bolygók  eléggé   nagy  sebességgel  közelednek egymáshoz, nem  szabad  ezt a  lehetőséget sem kizárni. Gravitációs  vonzás  miatt  előbb  az egyik bolygó   téved  át  a  másik  pályájára  ,így  kis időn belül eljön a  katasztrófális  ütközés. Az  ütközés  eredménye  a  bolygók  tömegeiktől nagyban  függ, lehetséges, hogy mindkettő  megsemmisül, vagy  egybeolvadnak. Az  Ütközés  esélye  arányilag  lehetséges,  jó kérdés, hogy  ez a  forgatókönyv  lesz-e  ezeknek   a  veszélyes  bolygószomszédoknak  a  sorsa.

 

pleiades-crash_top.jpg

2) Helycsere:

A két  bolygó  pályát  váltanak, ennek  csekély  valószínűséget  adok, azért  is mert  két bolygó  ekkora sebességgel  nem  úgy  képes   helyet  cserélni, mint  az  a Naprendszerben  az  Uránusz- Neptunusz esetében volt,  több  milliárd  évvel  ezelőtt. Ehhez  nagyobb  pálya, ill.  keringési idő  kellene, s  fokozatosan térne  át   a másik pályájára. A  közeli   bolygók   nagyon  gyorsan  keringenek  pályájukon, amire  az  egyik " áttenné   a lábát " a  másik  bolygó  már  bele  is  vágódna. Az hogy  az  Uránusz- Neptunusz  bolygók  " gyorsan "  váltottak-e helyet  nem  tudom, ezt  a  forgatókönyvet nem   tartom valószínűnek.

8wpif.jpg

3) Kihullás:

A két  bolygó  a  kritikus  pontnál  gravitációsan   kicsusznak  egymás  mellől , az az  a egyik (  vagy  mindkettő ) bolygó kirepül  a  pályájáról. Ez  a  gravitációs -kilökődés talán mindkét  bolygó  végét  jelentheti---mivel  így akár az  egyik  bolygó belezuhanhat  saját napjába, addig  a  másik  egy    külső  bolygóba  vágódhat  bele.  Itt  is fontos  a  két bolygó  egymásközti  tömegeltérései, ha   egy  nagyobb  tömegű  bolygó   és  egy   nála sokkal kisebb tömegű  bolygóval történik  ilyen,  akkor elképzelhető,  hogy   a nagyobbik  tömegű  bolygó  nem  repül ki a  pályájáról, csak  a  kisebb. Ennek  a forgatókönyve  is  meg  van  a maga  elmélete  ill. az  esélye. 

 

 
 
 

 

Balaton András ( 2013-12-24. )