Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Új osztályozás Élhető (Lakható) bolygókra...

2011.11.29

 2011-November egy újabb mérföldkő lesz a Exobolygó kutatásban.....

( Az alábbi cikk jelent meg a origo.hu-n ) :

 A Földön kívüli élet kutatásában két új mérőszámot vezettek be: az egyikkel a Föld ikertestvérei azonosíthatók az egyre gyarapodó exobolygók között, a másikkal pedig ki lehet lépni a Föld jellemzői alapján felépülő, antropogén megközelítésből."A lakhatóság vizsgálatának és fogalmának nem kell feltétlenül a víz jelenlétére szorítkoznia" - mondta Dirk Schultze-Makuch (Washington Állami Egyetem ) az elmúlt héten, amikor kollégáival együtt bemutatták új asztrobiológiai osztályozási rendszerüket. A rendszer a távoli bolygókat rangsorolja az élet lehetősége szempontjából. 

 

55-cancri_habitable_zone.jpg

 

 ( Vajon hány Szuperföld esik Lakhatósági-Zónába ?---ez ma az egyik legnagyobb kérdés a Lakható Exobolygók  keresésében. Véleményem szerint a csillagok 10 %-ka ( amelyek körül nem is keringenek szuperföldek ) megadja a esélyt a Lakhatósági Zóna kialakulására.A kérdés az, hogy mely rendszer az, s hogy ebben a zónában ott van-e a Föld testvére ? ) 

 
Az elmúlt évek asztrobiológiai kutatásaiban elsősorban az úgynevezett Lakhatósági Zónákat vizsgálták, azt az ideális távolságot egy csillagtól, ahol víz stabilan létezhet egy bolygón. A most bemutatott új megközelítés már több figyelmet fordít az exobolygók egyéb adottságaira. Két számszerű értéket alkottak a szakemberek, amelyek alapján jobban meg lehet becsülni, milyen feltételeket biztosítana egy adott bolygó rajta az élet megjelenésére és fennmaradására. A számszerű jellemzés kialakítása indokolt is, mivel egyre több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. Az újonnan felfedezett égitestek kategorizálására két paramétert vezettek be: a Föld Hasonlósági Indexet és a Bolygó Lakhatósági Indexet.

-Azonosítsuk a Föld testvéreit !

 A Föld Hasonlósági Index (Earth Similarity Index, ESI) egy nulla és egy közötti szám, amely egy adott exobolygónál azt jellemzi, mennyire hasonlít az adott égitest a mi planétánkra. Ha az érték nulla, a miénktől nagyon eltérő égitestről van szó, ha pedig 1, akkor a Föld ikertestvéréről beszélünk. A két szélső érték között tetszőleges nagyságot vehet fel az ESI.

600px-terraformedmoonfromearth.jpg

 ( Egy szuperföld rajza--vajon ha látnánk egy ilyen világot, az emberiség elgondolkozna azon mért pusztítja környezetét.Mért háborúzik, írtja erdőit és szennyezi vízeit ? )

 
Az ESI több tényezőből áll össze, mint például az átmérő, felszíni hőmérséklet, légkör összetétele, átlagos sűrűség, szökési sebesség. A kutatók becslése alapján 0,8 felett Föld-típusú bolygó az égitest, ebben az esetben olyan kőzetobjektum, amelyet jelentős légkör övez és a rajta uralkodó viszonyok kedveznek a fejlett életformák kialakulásának (pl. Föld). Ha 0,6-0,8 között van az érték, túl meleg vagy túl hideg a planéta a fejlett életformáknak - de extrém körülményeket toleráló organizmusok előfordulhatnak rajta (pl. Mars). Ha az érték még kisebb, a viszonyok feltehetőleg nem kedveznek rajta az általunk ismert életi megjelenésének.
 
Élet víz és napfény nélkül............................
 
Az ESI érdekes mérőszám, ugyanakkor a földi viszonyokból indul ki, és azokat tekinti ideálisnak - holott elvben másfajta körülmények között is előfordulhatnak életformák a Világegyetemben. A Bolygó Lakhatósági Index (Planetary Habitability Index, PHI) eltérő megközelítést és kicsit tágabb keretet enged az égitestek jellemzésére. Itt a szilárd közeg létezése, az elérhető energiaforrások és kémiai viszonyok, valamint a folyékony oldószer előfordulása számít. Ez a megközelítés tehát szélesebb skálát ölel fel, az oldószereknél például a víz csak az egyik lehetőség, illetve az energiaforrás esetében sem csak a napfényről lehet szó.

fold-bolygo..jpg

( Vajon létezik a Földünkhöz hasonló világ valahol a mély űrben ?----véleményem szerint igen létezik, s nem is egy ! )

 
Olyan körülményeket próbálnak a PHI számmal jellemezni, amelyek között összetett kémiai rendszerek épülhetnek és maradhatnak fent egy exobolygón. Ebben az esetben a hőmérséklet például a jelenlévő anyagokkal együtt lehet csak korlátozó tényező - ha nagy hidegben is folyékony oldószer van jelen, az alacsony hőmérséklet már nem akadály. A PHI tehát mai tudásinknál messzebbre mutató index, amely megpróbál kilépni a Föld jellemzői alapján felépülő, antropogén megközelítésből.
 
 

Égitest                  ESI            PHI

-----------------------------------------------------

Gliese 581g           0,89   0,49

Gliese 581d           0,74   0,43

Europa                  0,63   0,47

Mars                            0,70  0,59

Titan                  0,59   0,64

HD 69830D            0,67   0,60

 
Az ismert exobolygók száma az elmúlt napokban haladta meg a 700-at, és közel 1500 jelölt vár további megerősítésre. Elképzelhető, hogy a fenti két index hasznos segítség lesz az égitestek osztályozásánál. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez a két megközelítés egy adott időpillanatban jellemzi az égitestet, miközben az egyes objektumok lassan változnak, fejlődnek. Ennek megfelelően az egykor kedvező adottságú égitestek idővel "lecsúszhatnak" a listán. Maga a Föld is kellemetlenül forró hely lesz néhány évmilliárd múlva, míg a Mars már jelenleg számít fagyos égitestnek, a Szaturnusz Titan holdja pedig a Nap vörös óriás fázisában fog felmelegedni, és ekkor talán a jég is megolvad rajta.

 -----------------------------------------------------------------------2011-11-28------

A kutatók ezzel a új osztályozással "közelebb juthatnak" ( elméletileg persze ) a életre alkalmas szuperföldek megtalálásához.Nem könnyű feléadatuk van, mivel a exobolygók zöme még mindig nagy tömegű ( Jupiter feletti óriás gázbolygók )--az osztályozásban  viszont csak a "Föld-szerű" égitesteket veszi alapul élet keresése szempontjából.( vannak elméletek mi szerint nagy bolygók légkörükben is lehet valamilyenféle életforma.-de erre a későbiekben nem térek ki ) 

Jelenleg mintegy 50 szuperföld ismert zöme így is 5 földtömeg felettiek, s ezek nagy része 80-90 %-ka igen forró világok ( általába véve 400- 1000 K felületű hőmérsékletűek ). Így az élet ill. a lakhatósági szempontból "még" ezek a világok nem túl előnyösök nekünk.Keresési szempontból olyan égitest kell aminek a értéket 1 ---az az Földel megegyező paramétereivel rendelkezik.

Személyes véleményem szerint nem vagyunk már messze attól, hogy a Csillagászok egy adott csoporja bejelentse , hogy "lakható exobolygót találtak". 1995-ben találták meg az első exobolygót, ( egy Jupiter típusú gázbolygó ) rá pár évre már vagy 100 exobolygó vált ismertté, köztük szuperföldek is....Az egyre precízebb teleszkópok, s megfigyelések ( számítástechnikai szempontból is ) segítségével egyre kisebb tömegű exobolygót talaltunk.Azzal hogy bejelentik a Lakható bolygó felfedezését az még önmagában nem jelenti azt is hogy "most" jelenleg lakható ( avagy lakott ).

 

 

 

ztr.jpg

 

( Képzelet ?---Igen az de gondolkozzonak el azon hogy az emberi faj-e az egyetlen a Univerzumban ami értelems , s fejlett civilizácíó ? Erre a válasz nem egyszerű, mivel nem lehet addig rá válaszolni, míg át nem vizsgáltuk az Univerzum összes bolygóját.:)) Igaz ez nem hogy lehetettlen, de csak így tudhattnánk meg a igazat.......)

 A szuperföldek érdekes világok lehetnek, mivel méretbeli és tömegbeli elkülönülésekben elég változatosak.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

hannibalbandi@vipmail.hu

(szerkesztő:, 2013.05.28 12:13)

Természetesen ez a teória is igaz " lehet ", a matematikai nézetek szerint ( amely sok billiónyi Föld szerű bolygó, és ennél sokkal több csillagot említ..) lehetséges fejlett civilízáció a Univerzumban.

nincs

(valaki, 2013.05.27 21:42)

Szerintem nincsen másik civilizáció rajtunk kívül, maximum a nem látható világ, Isten civilizációja.