Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Távoli többes exo-naprendszerek ! ( Frissült ! )

2013.11.07

Az  elmúlt  években  egyre  népesebbé  vált  az  ismert  exobolygóük  száma, s  jó magam  is  szinte  minden alkalommal  az  ún. Szuperföldekről  szóló  cikkeket  közöltem le.  Most   azonban koplett  exobolygó  rendszereket   mutatok be, amelyekben  4,  5,  6 , 7, vagy 8  bolygó  kering !  Olyan   naprendszer  is  akad, ahol   9  bolygó  kering egy   csillag  körül ( igaz  ebben  a  rendszerben még  nincs  megerősítve  3  planéta  léte ! ) Jelen  cikkemben bemutattom  sorra  az  ismert  exobolygórendszereket...............  

Kepler-90 rendszer ( 7  bolygó ): 

Jelenleg  a  legtöbbet  számláló  exobolygó rendszer  a  Kepler-90.  amely  körül 7  bolygó  kering   1  Cs.e-nél is beljebb  pályán ! Ezt a rendszert  egyébként  nem  rég  találták meg,  ( 2013. November  ) s  valószínűsíthető továbbá  az  is,  hogy  eme  rendszer  két  szuperföldet   is  számlál. ( két  csillagához   közeli  bolygó  a  Kepler-90 b. és  a   Kepler-90 c. ) Sajnos  ezeken a   távoli  Földeken  sem  élhetnénk, s   biztosra  is  vehető, hogy nincs is  itt élet,  mivel  a  becslések szerint  a  két  bolygón  a  felszíni  hőmérséklet  1000  C  fok van !  Kis rendszer, sok bolygóval,  így  írnák  le  a  Kepler-90-es   rendszert,  amit  a  Kepler- űrteleszkóp  segítségével sikerült   kimutattni. Jelenleg  még  nem  ismerjük  a   bolygók  tömegeit, de  az  átmérő  adatait  igen, amiből lehet következtettni, maga a  bolygók  tömegére. Így  a  két  belső amelyek  átmérője  16 000 km, és  17 000 km-er, valószínűsíthetők, hogy szuperföldekről  van  szó. ( csillaguktól  való távolságaik a  következők: Kepler-90 b. távolsága  11  millió km, a Kepler-90 c.  távolsága  13 millió km-er ) Igen  közel   keringenek  a  sajnát napjukhoz. mu Ara 

mu Ara rendszer ( 4  bolygó ): 

A rendszer  első  bolygóját  még  2000-ben  megtalálták, majd  2004, és  2006-ban  a   többit  is. Így  ma  a  mu Ara csillag   4  bolygót  számlál,  a  rendszer   elég  összetett, éppúgy  van benne   szuperföld  is  mint  Jupiter típusú  óriásbolygó. A rendszer  bolygói  rezonanciában  vannak  egymással. A  legbelső  bolygó ( mu Ara c. ) csillagától  13,6  millió km-re  kering, a  legtávolabbi  785  millió km-re ( mint  a   Jupiter  a  Naptól ), s  ez  egy majdnem  2  jupitertömegű  bolygó. ( mu Ara e. ) A  legbelső  bolygó  a  mu Ara  c.  szuperföld,   10,5 földtömegével  nagy  méretű  Föld  szerű  bolygónak  számít,  távolsága  a  csillagtól 13,6  millió km-er, s  mivel a csillaga  Nap  típusú  forró, így   ezen a  Föld  szerű  planétán  is  igen  meleg  uralkodik. ( itt  is  a  hőmérséklet meghaladja  a  1000 C fokot  ) 

Kepler-20 rendszer ( 5 bolygó ):

A  Kepler-20  rendszerében  is  akad  egy  Szuperföld, 5  bolygója  közül  a  csillagtól  számított  második  planéta ( Kepler-20 e. )  3 földtömegű, s  11 100 km-er  átmérőjű !  Így  az   egyik  legkisebb  ismert  exobolygó. S  az egyik legföldszerűbb   bolygó  is,  habár   színtén  nagyon  pokoli  körülmények  uralkodnak rajta. ( Hasonló  mint a  nem  rég  felfedezett   Kepler-78 b.  szuperföld  is ) A redszer  már  "  szokásosan "  kicsinek   írható  le, bolygói mind   0,3  Cs.e-n  ( kb.  50 millió km-nél  beljebb )  keringenek  saját  G  színképű   csillaguk  körül. A  planéták nem  nagy  tömegűek, többségük  ún.  Uránusz  és  a  Neptunusz  bolygók   tömegeire   hasonlítanak. Színtén  a Kepler- űrteleszkópnak  köszönhetjük  a  rendszer  létét.  Körülbelül a   rendszer  1000  fényévre  esik  tőlünk. Az hogy  a  rendszer  8,8  milliárd  éves, ( az az  idős  ) s    bolygói  elég  csekély  pályán  keringenek , azt    sugalja számunkra ,hogy   stabil  rendszer, és    azt  is  hogy   elég  hosszú  időn keresztül  fennt  tud  maradni  ilyen         "  apró  naprendszer " . 

HR 8799  rendszer ( 4  bolygó ):

Óriásbolygó rendszerek  legszebb  mintapéldája  a  HR 8799-es   rendszer, ugyanis   9- 10 jupitrtömegű bolygókból  áll. Bolygói  tág  pályákon  keringnek  a  legbelső  bolygó  a  HR 8799 e.  2,1 milliárd  km-re, míg  a legkülső  a  HR 8799 b.  10,2 milliárd  km-re   jár  saját  napjától !  Méretüket  tekintve  is  nagyok, 150 000 km, és 170 000 km-er  közöttiek, s  egymás  közti  átlagos   távolság  is   több  milliárd  km-er. Több  száz  év  alatt kerülik  meg   központi  égitestüket. A  rendszer érdekessége, hogy  a   központi  csillag  egy   fényes  fehér csillag,  s   kora  csak  60 millió év (   vagy  100-szor   fiatalabb  a  Napnál ). Így  a  nagy  tömegű  bolygók  körül, még  javában   tarthat  a  holdak ( amelyek  mérete  a  Földét  is  eléri )  kialakulásuk. 

HD 40307  rendszer ( 6 bolygó ):

Talán  az  egyik  legfontosabb  rendszer  a  Szuperföldek  szempontjából, mivel  ez  az  általunk  ismert  egyetlen olyan  rendszer,  amelynek  minden  bolygója   ún. szuperföld   alkot !  Maga  a  rendszer  nem nagy,   külső bolygója  alig  1  Cs.e-n  belül  kering. Mindegyik  bolygó  nagyon  érdekes,  tömegei  3 - 9  földtömegig terjednek, s  több  planéta  is  esélyes   a  Földön  kívüli  élet  szempontjából ! Bolygói  pár  millió km-re  esnek csak  a   csillagtól, s  óriási  sebességgel  száguldoznak   el  egymás  mellett  pár  millió km-re. A  bolygók együttesen  is  kis   tömeget  képviselnek  ( 0,1 jupitertömeget  sem ) ,  csillaguk  egy  K  színképű    alig  fényes   így  nagy  esély  kínálkozik  arra, hogy  több   bolygón  is  kialakulhatott   valamilyen  forma  élet ( HD 40307 e. vagy  a   HD 40307 f.  a  legesélyesebbek ). A  rendszert  a  Europai  Déli  Obszervatórium  fedezte  fel  , úgynevezett  sebességingadozásból. ( spektroszkópiai  méréssel ). A  rendszer  nagyon  közel  mindössze  42 fényévre  esik  tőlünk.  Hasonló   rendszer  mint  a   Gj 667 C  rendszer  is.(  később  ezt  is  bemutatom ! )

GJ 676A  rendszer (  4 bolygó ):

A GJ 676A  rendszer  is  elég  különleges,   márcsak  azért  is  mert   2-es   csillagrendszer  egyik  kis   csillaga körül   kering  4  bolygó (  ebből  1  szuperföld ) maga  a  planéták  tömegei  elég  eltérőek,  belül  két  kisebb tömegű  bolygó  kering  , míg   távolabbi  pályákon   két  nagy  tömegű  bolygó  egy  5  és  3  jupitertömegű bolygó. 2013. májusában   találták meg  a  szuperföldet  ( GJ 676A  d. ) , amely  csak  4,4 földtömegű, s   csillagától  nagyon  közel kering   6  millió  km-re. ( a   csillag  egy   vörös   törpe  így  akár  kellemes   hőmérséklet  is  lehet  a  GJ 676A  d.-n ! ) A   rendszer  két  részre  bontható,   belső  és  külső  bolygókra -- belül két  bolygó  található  (  GJ 676A  d.  és  a   e.  jelűek )  , míg  kívül  (  a  GJ 676A  b.  és  a  c.  jelűek ).  A  rendszer 53  fényévre  esik  tőlünk, at  Ara -  csillagképbe,  2  csillagból  áll,  GJ 676A   és  a  GJ 676B.  mindekettő  vörös törpecsillag, s   egymástól  kb. 120  milliárd  km-re  esnek,  így  a  peiródusuk  egymás  körül  kb. 20 000 év !  Arról  nincs  információm,  hogy  a  másik  GJ 676B   csillag  körül  vannak-e  bolygó(k) ?!  De ez  sem  zárható ki ! 

GJ 667 C   rendszer (  6  bolygó ): 

A  GJ 667 C   csillag   minden  bolygója  szuperföld, ráadásul   3  az  ún.  Lakhatósági  zónában  kering  ! ( ezek  a következők: GJ 667 C c.  GJ 667 C f. és  a GJ 667C  e. ) A  22  fényévre  eső  rendszer   csillaga  egy  3-as rendszer,  három  vörös  törpéből  áll.  Ez  a  első  eset, hogy  több  szuperföld    található  egy  adott   csillag   lakhatósági  zónájában !  Bolygói  1  Cs.e.-n   is  kisebb  pályán  keringenek   pályájukon,   a  legbelső  7,5 millió km-re  míg  a  legkülső  is  csak   82  millió km-re  kering  a   csillagtól. Tömegeik 1 - 6  földével  egyenértékűek. A  rendszer   érdekessége, hogy  van  egy   "  feltételezett "   bolygója  is   a  csillagtól   13 millió km-re,  amely  a GJ 667C  h.  nevet  kapta , ( ez  is  egy  szuperföld ) így  a  rendszer  feltehetőleg  egy   7-es  rendszer ! A  bolygók átlagosan  egymástól  15 millió km-re  esnek (  a  Naprendszer   bolygói  több  száz  millió km-re  esnek egymástól ).

Kepler-80  rendszer ( 5 bolygó ):

Sokat   még  nem  tudni  az  újdonsült  rendszerről, de  annyit  már  mindenképpen, hogy  5  bolygóból  áll, s színtén  apró  naprendszerről  van szó. A  Kepler  teleszkóp   felfedezésével  a  Kepler-80-as  rendszer  színtén beírta  magát  a   többes  rendszerek   soraiba. Átlagosan  pár  nap  alatt  kerülik  meg  a  csillagukat, a  legkülső planéta  is  csak   9,5  nap  alatt !  Átmérőjüket  ismerve  elmodható,  hogy   legalább  két  szupreföld  van benne, ( ez  a  első   kettő  csillaghoz  közel  eső  bolygó  Kepler-80 f.  és  a  Keplre-80 d. )  2012-ben  találták meg, s sok adat  még  hiányos. 

Kepler-79  rendszer ( 4 bolygó ):

A Kepler-79-es  csillag   körül 2013-ban  találtak  bolygókat, kis  pályán  ( közel  a   csillaghoz  ) 4  bolygó  kering. A  bolygók  nem  túl nagyok, átmérőjük  általában  50 000-  és 40 000 km-er  között   van, tömegei  4 - 60 földtömegig  terjednek. Ez  olyan  nézetet  kelene  bennünk mintha  a  Uránusz,  és  a  Neptunusz  bolygókat felsorakoztattnánk  a   csillaghoz  közeli  térrészbe. Mivel  a   bolygók  a  csillagtól  átlagosan  0,4  Cs.e-n  belül esnek, s  keringési  idejük  is   csak  pár  nap  így  olykor- olykor  elég  közel  kerülnek  egymáshoz. A  Kepler-79 e.  jelű  planéta  ráadásul  egy  ún. Szuperföld  típusú  bolygó. (  ez  kering  a   csillagtól  a  legmesszebb  57 millió km-re  )  Sajnos  azonban   a   csillag   felszíni  hőmérsékletét  elnézve   minden  bolygója    elég  forró, ill. barátságtalan  ahhoz, hogy  itt  élet   lehessen. A  Kepler-79 e.  már  szílárd  felszínnel  "  kellene "  neki rendelkeznie,  még  sem   valószínű  hogy  az  is  van  neki---  az  átmérőjét   csillagászok  megállapították,  s 44 600 km-ert  kaptak. Egy  4  földtömegű  bolygó   ekkora  átmérővel  csak  úgy  rendelkezhet, ha    atmoszférája   jelentősen  kiterjeszkedett.  Ez  pedig  a  közeli  forró  csillagának   tudható  be....  Ha  jó  " helyen "   keringene  a rendszerben  a  Kepler-79 e.  akkor  még  akár   élet  is  kialakulhatott  volna   rajta  !

55 Cnc  rendszer ( 5 bolygó ) :

Egy   híres, és   igen   ismert    bolygórendszer  az  55 Cnc  , mivel  az   elsők  között   fedezték  fel. A narancssárga  csillag  körül   5  bolygó  kering  ( az  első  bolygóját  még  1996-ban  kimutatták,  ez  volt  a  55 Cnc  b. ) a  rendszerben   ismételten  van  egy  szuperföld  is (  55 Cnc e. ) Érdekesség, hogy  maga  a   rendszer nem   sokban  különbözik  a  Naprendszertől,  belül (  belső  bolygók )   kis   tömegű  bolygók,  míg  kívül   tág pályákon  ( külső bolygók ) nagy tömegű  bolygók  találhatók.  A  csillagtól  2  millió km-re   esik  a  legbelső bolygója  a  55 Cnc .e ( szuperföld ),  majd  sorra   követik  egymást  egészen   860  millió km-ig. (  legkülső bolygó  a  55  Cnc d.  egy   óriásbolygó, amely   3,8  jupitertömegű )

A rendszer első bolygóját a 55 Cnc b. 1996-ben találták meg, nem sokkal később már napjainkban 5 bolygó ismert a rendszerben, távolsága 40,2 fényév, a rendszer  legbelső bolygója egy közepes tömegű Szuperföld. ( 8,5 földtömegű ) ez a 55 Cnc e. és  a forró- Szuperföldek kategóriájába tartozik. A belső bolygók mind majdnem Uránusz tömegű planéták, a külső 3,8 jupitertömegű óriás található.  Csillag típusa: K8 V, kora  7,4 milliárd év , tömege: 0,95 napé, Rák csillagképben található, van egy társa neki ami egy vörös törpecsillag, ez    M 3.5 V színképű, 0,13 naptömegű, és kb. 1065 Cs.e-re esik tőle.  A  legbelső bolygója  az  55 Cnc e. szuperföld felszíne kb. 2000 K   hőmérsékletű.  Vannak olyan adatok is ami szerint létezhet egy társa a 55 Cnc B-nek az az lehetséges egy harmadik tag ( 55 Cnc C. ) csillag is,  vagy épp ellenkezőleg egy barna törpe társ.Továbbá az   sem képzelhető el hogy egy másik bolygó ( 55 Cnc g. )  található a rendszerben.   A rendszert egy porkorong övezi ami kb. 40 Cs.e-nél kezdődik, amelynek a   dőlése kb. 25 fok. Ez olyan Kuiper öv szerű lemez lehet a bolygórendszer határában. 

Kepler-89 rendszer ( 4  bolygó ):

A Kepler  teleszkóp  által  felfedezett  rendszer bolygói  nagy általánosságba  csekély  pályákon  keringenek  , ilyen  például  a  Kepler-79, Kepler-80,  Kepler-62, Kepler-33   rendszerek  is, s  épp  emiatt  hogy  ilyen   közel esnek  a   bolygók   a   csillagukhoz,  élet  számára  igen   alkalmattlanok. A  Kepler-89-es  rendszer  is  "  kicsi " bolygói  még  50  millió km-nél  is  beljebb  keringenek  , pár  napos  keringési  idővel  rendelkeznek, s  kivétel nélkül  forró  világok ! A  rendszerben   két  szuperföld  is  akad (   legbelső  bolygók  Kepler-89 b.  és  Kepler-89 c. )  amelyek  7  és  14  millió km-re   keringenek  a   forró  6100  C  fokos   csillaguktól !  Ez  annyit  tesz , hogy ezeken   a   Föld  szerű  bolygókon  is  igen  kellemetlen  meleg  uralkodik, emiatt  is  nagy  az  átmérőjük  is.  A Kepler-89 c.  például  csak  9  földtömegű,  s  átmérője  meghaladja  a  55 000 km-ert  is ! .  

Gliese 876 rendszer ( 4  bolygó ): 

Az  egyik legismertebb rendszer  egy   törpecsillag  körül  négy  ismert  exobolygó  kering,  amely  közül  csak  egy szuperföld.  Sok kutató meg van  győződve  arról, hogy  ebben  a  rendszerben   találunk életet, mivel  a  Gliese 876 d.  bolygó  egy  olyan  "  ideális  világ "  lehet  ahol élet  is  kialakult. A  rendszer   maga  csekély, bolygók általában 50  millió km-nél  is  beljebb  keringenek  a  pályájukon. Mivel  a  központi  csillag  egy  hűvös  törpe, így a  planétákon  nem  uralkodik  pokoli  hőség ( mint  a  legtöbb   exo- naprendszer  esetében..) Három  bolygót még  2000-ben  találták meg,  a  legbelsőt ( Gliese 876 d.  jelű  szuperföldet ) 2005-ben  leltek rá. A rendszer csak  15  fényévre  esik  tőlünk, s  kora  körülbelül  2,5  milliárd  év ( ami  fiatalabb  a  Naprendszernél ) 

Kepler-11  rendszer ( 6  bolygó ):

A rendszer egy újabb ritka  6-os   bolygóból álló trió, melyben 4  Szuperföld van, ( s a Keple-11 f. jelű a eddig ismert Szuperföldek közül a 2. legkisebb ! ) A rendszer 1980 fényévre a Hattyú Csillagképben van. G színképű, 8 milliárd éves 0,95 naptömegű  csillag körül a Merkúr bolygó pályájánál is kisebb pályán keringik körül saját napjukat. A  legbelső 10 nap , míg a legkülső 118  nap alatt járja körül a csillagát.
 
Érdekesség, hogy a Kepler-Űrteleszkóp által felfedezett exobolygóknek nem  csak a tömegük, de még az átmérőjük is meg lehetett határozni.  Mivel fedési exobolygók. Átmérőjük: 25 000-57 000  km közé esnek. A Kepler f. átmérője mindössze 33 300 km, sürüssége ezáltal 7,03 g / cm3,  2,29 földtömegű.  A rendszer 6 bolygója közül  valószínüleg 4  kőzet felépítésű, igaz  sokkal több lehet  bennük a gáz ill. a folyadék. A exobolygók igen közel keringenek egymáshoz , ami a csillagászokat szintén meglepte, távolságuk  egymástól olykor pár millió km. A Kepler -11 rendszer egy  ritka , több  Szuperföldből álló bolygórendser,  nem sok ilyen ismert amelyben egynél, több Szuperföld lenne. A belső 3 bolygó  vélhetőleg a forró-Szuperföldek osztályába tartozik. A "külső,, e,   f  és g  jelű  planéták is forróak, de  nem annyira ,mint a belsők. Nem igazán számíthatunk itt  életre, mivel ezek a bolygók egytől egyik túl meleg környezetek  az élet számára. (  Általunk ismert élet  számára ! )
 
Az hogy a bolygók még nem ütköztek egymásnak, vagy  nem zuhantak a csillagba,  az egy távolabbi  vélhetőleg Jupiter tipusú bolygónak tudható be. ( igaz erre nincs  még  bizonyíték.. ) Ha hozzáveszük, hogy a bolygók 8 milliád éve léteznek, s a Merkúr pályájánál is kisebb kört futtnak be, akkor beláthatjuk valami "visszahúzza" a bolygókat a biztos megsemmisüléstől.  Vajon mi lehet az..? Egy  nagy bolygó ? Vagy egy távolabbi ismeretlen Barna Törpe ?
 

Kepler-33  rendszer ( 5 bolygó ):

A  Kepler-33 -as  rendszer  is  apró, mint  már  megszoktuk  a  Kepler  űrteleszkóp  által  felfedezett rendszerektől. A  rendszer  mind  az  5  bolygója  40  millió km-nél  is  beljebbi  pályákon  köröznek  forró csillaguk körül, amely majdnem  olyan  hőmérsékletű  mint  a  Nap. A  bolygók  tömegei  nem  ismeretesek, visszont  tudjuk  hogy  igen  csekély  pályákon  keringenek,  továbbá, hogy   átmérőjük 22 000 km és  57 000 km-er  közöttiek.  Nem  kizárt  ,hogy  szuperföldekről van szó, mivel  sok  tulajdonságuk  is  erre  utal. Az  hogy  egy adott  bolygó  57 000 km-er  az  átmrője  nem  jelenti  azt  is  egyből, hogy  az  gázbolygó  lenne. ( pl.  jó  esete  a Kepler-11  e.  szuperföld  is,  amelynek  az  átmérője  57 000 km-er, holott  a   tömege  csak  8,3  földtömeg ) A rendszer   teljes  egészében  nem  alkalmas  az  élet  számára, mivel  minden  bolygón   több  ezer  ill.  száz  C fok van. ( a rendszerrről  adatok, ismeretek  alul  link ! ).

Kepler-62  rendszer ( 5  bolygó ): 

A  rendszer  igen  közismert, s  elég  sokat  tudunk róla, 5  bolygóból  áll, amelyből  kettő  szuperföld ( Kepler-62 b. és  a  Kepler-62 c. ) A  rendszer  csillaga   egy  K  színképű  4800 C fokos , a  Napnál  kisebb  égitest.   Két bolygó  Szuperföld  ebben  a  rendszerben, a  két  belső  ( Kepler-62  b. és  Kepler-62 c. ) a rendszer  eloszlása szabályos,  az  az  normális belül 3  bolygó 1 Cs.e-nél  is  beljebb  kering  a  pályáján. A belső 3  bolygóból éppen  a  csillaghoz  legközelebbiek  a  Szuperföldek. Egyik a  Kepler-62 b.  amely mérete  csak valamivel marad el  a Földtől, és  tömege  annak  8,8-szorosa. Mivel nagy  a  tömege, az  átmérőjéhez  képest  ez  egy  igen  sűrű világ, kőzet  állagú. A Kepler-62 b.  peiródusát tekintve  60-szor  több  idő alatt kerüli meg  a  csillagát ,mint  a Föld  a  Napot. A rendszer  tömegeloszlása  is  jó, belülről kezdődnek  a kis  tömegű  bolygók, s  kívülre   haladva nő  a  bolyók  tömege. Nem  kizárt, hogy   van  még  egy  6.ik  bolygó  is  a rendszerben, amely kb. 420 millió km-re  kering  a  csillag  körül. ( de ez  nincs megerősítve ! ).

A  bolygók közti átlagos  tömegeltérés: 1/  3,8-hoz. Átlagos  távolságuk  egymáshoz, a belső 3  bolygónál: 5 millió km-er ( Naprendszer  belső  bolygói  egymáshoz  képest  átl. 100  millió km-re  esnek. ) addig  a  külső két bolygó  egymástól  43 millió km-re  esnek. 
 

KOI-730  rendszer ( 4 bolygó ): 

A  rendszer  bolygóinak tömei  nem  ismert.  !A  bolygók  mind  kisebbek  mint, 50 000 km-er  így  egy  közepes méretű gázbolygókról lehet  szó. (  Természetesen  az  is  elképzelhető, hogy  szuperföldek ! ) Csillagukhoz rendkívül  közel  keringenek, 20  napnál  is  rövidebb peiródussal. ( a bolygók   0,1 Cs.e-nél  is  beljebb keringenek  a  saját  napjukhoz ) A  bolygókat  2011-ben  találták meg ! Érdekesség, hogy  a  bolygók  egymástól alig  pár  millió km-re  száguldanak  el  egymástól. ( átl.  táv egymástól 3  millió km. ). 

Ups  And  rendszer ( 4 bolygó ):

A  ups And  rendszer  már  jobban  hasonlít  a  Naprendszerre, mint  a  fent  említett  jónéhány  rendszer. A bolygók  már  nagyobb  tömeget   képviselnek  ,mint  a  Föld. Az  első  bolygót  még  1996-ban  találták meg ( ups And  b ) így  ez  egy  matuzsálem  bolygó. Az  első  exobolygók   között  volt  amit  felfedeztek. Majd  3  évvel később  újabb kettő  bolygót   találtak ( ups And c. és  a  ups And  d. ) majd  a  utolsót  2010-ben  ( ups  And e. ) A rendszer   legbelső   bolygója  csak  8,8 millió km-re esnek, míg  a  legtávolabbi  780 millió km-re (  ez  hasonló a  Jupiter- Nap  távolságára  is ). A  központi  csillag  F  színképű, 6000 C  fokos,  és  3,8  milliárd  éves, kicsivel nagyobb  a   tömege , mint  a  Napé. Mivel minden  bolygója  elég  nagy  tömegű ( 0,6 - 10 jupiter tömegűek )  így egyik  esetben  sem  várjunk  földönkívüli életet  ezeken  a  égitesteken. 

HD 10180 rendszer ( 6  bolygó + 3  feltételezett ):

A HD 10180-as  rendszer  lehet  az  általunk  ismert  legtöbb  bolygót  tartalmazó  idegen  naprendszer. Jelenleg 6  bolygót  ismerünk   a  HD 10180-as   nap típusú  csillag  körül. 3  feltételezett  exobolygó  még  megerősítésre szorul. Így  ha  megerősítik  a  3  planétát  akkor  9-es   bolygórendszeré  válik ! A  rendszer  3  szuperföldet  is tartalmaz, ami  valószínű , hogy  forróak, s  életre  képtelenek. (  link  alul  sokat   elárul  a  HD 10180-as rendszerről !  )

A rendszer dinamikáját elemezve kitünik, hogy 3  Szuperföld található benne, míg a többi bolygó így is kisebb a Szaturnusz tömegénél.  Tömegük 1,3- 64 földtömeg közöttiek , csillagtól   3 millió - és 510 millió km-es térségben keringenek, ami azt is jelenti hogy 2 -szer sürübben helyezkednek el a bolygók mint saját Naprendszerünkben. Két külső bolygó van, a HD 10180 g és h jelűek, érdekes,  hogy maga a rendszer tömegeloszlása elég inhomogén, a csillaghoz közeli régióban is úgyan úgy találunk szuperföldet, mint neptunusz-típusú bolygót. Bolygók egymástól átlagosan  6 millió km-re keringenek. Rendszer távolsága 128 fényév, csillaguk  típusa  G1 V,    kora  4,3 milliárd éves. 1,08 naptömegű.  Belső bolygók  forróak, így a ismert 3 szuperföld is a ún. forró-szuperföldek  kategóriájába  tartoznak.

 Belső bolygók: ( 7 bolygó ).............
 
HD 10180 b, c, i, d,e,j, és az f jelű planéták, ezek általában 0,5 Cs.e-n belüli pályán keringenek, ( ez  a Vénusznál is bentebbi pálya..).  Itt található is a rendszer összes szuperföldje három bolygó. ( HD 10180 b, HD 10180 i. és a HD 10180 j.  ). Rangsorolva a már ismert szuperföldeket  a HD 10180 b jelű bolygó kivételes, mert elég csekély már a tömege ahhot hogy Igazi-Föld legyen. Ilyen a HD 10180 i   jelű ( feltételezett ) bolygó is.
 
Külső bolygók: ( 2 bolygó )..................
 
HD 10180 rendszer két nem is távoli bolygója ismert , ezek a HD 10180 g.  és a HD 10180 h.   planéták. Egyikük 1,6 év, a másik 6 év alatt kerüli meg csillagát.  ( 1:3,7 hez rezorancia )

 

Következő megjelenő  cikkemben  az  itt  felsorolt  exo-naprendszerek elemzésével  foglalkozom !

Balaton András.

Források: ( rendszereket  jól  szemléltetik ! ):

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_multiplanetary_systems  ( rendszerek  jól  átláthatóan ! (  angol ) )

http://exoplanet.eu/catalog/kepler-90_b/

 
 
 
 
 
 
 

http://en.wikipedia.org/wiki/Ups_And

http://exoplanet.eu/catalog/?f='ups%20And'+in+name

 http://en.wikipedia.org/wiki/HD_10180

 

 http://www.exoplanet.eoldal.hu/cikkek/nyitooldal/9-es-bolygorendszer---.html