Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Száműzött bolygók, avagy "Klaszter világok"...

2012.01.09

 A Hubble űrteleszkóp 1999-ben az M22-es gömbhalmazt vizsgálta , a centrumban a teleszkóp több száz eddig ismeretlen objektumoket, nem hivatalosan "Klaszter-bolygókat" találtak. A csillagászok a kóbor objektumokat, csillagok gravitációjuk által kilökődött "száműzött bolygóknak" tartják. A több száz kóbor bolygók ennyhe becslés szerint 0,3 jupitertömegűek ( kb. 80 földtömeg ) saccolják a csillagászok. A Szaturnusz tömegű objektumok szerte a gömbhalmazban előfordulnak, többségük a halmaz centrumában, s nem tartoznak egy csillaghoz sem. Mivel tömegbecslésük ellégé bizonytalan, több csillagász szerint ezek az objektumok inkább ún. Barna Törpék , s nem bolygók. Jelenleg mindakét elmélet lehet igaz, a tömegbecslés miatt most még nem lehet egyértelműen eldönteni melyik is a helytálló. Személy véleményem szerint viszont ezek a objektumok "száműzött bolygók". 

Egy kóbor bolygó,( lent ) szinte észrevehetettlen !

masolat---uscoctio_108_b.png

A száműzött bolygók valószínüleg csillagok körül keringtek , csak késői gravitációs zavarok miatt ( ami a sürű csillagkörnyezet miatt erősebb...) kilökődtek a csillagközi térbe.Mivel elég sűrű a csillagkörnyezet a száműzött bolygók nem valószínű hogy sokáig bolyonganának "egyedül" --- előbb utóbb egy csillag ( vagy más égitest, barna törpe, vagy épp egy másik bolygó...) befogja , s a bolygók anyaégitestre lellnek. Ez azt jelenti , hogy egy olyan csillagnak is lehet bolygója ami saját maga típusa szerint ( vagy környezete szerint..) nem lehetne. Ha ez a elmélet igaz, hogy egy vándor bolygó "hozzá csapódik" egy magányos csillaghoz , átírhatja az eddig ismert bolygókeletkezésről  alkotott tudásunkat ! ilyenkor feltehetnénk magunknak a kérdést : vajon a mi Jupiter, vagy a Neptunusz  a mi Naprendszerünkben keletkeztek ? A válasz már nem is olyan egyszerű............ !

"Bolygó-Kilőkődés-Befogás" Elméletem szerint a vándor bolygók ( ún. Klaszter bolygók ) a szó szoros értelemben a bolyonganak egy sürű csillagkörnyezetben, úgy hogy hol "kilőködnek", hol "befogódnak" -s ez a folyamat többször is lejátszódhat ! De vajon hányszor ? És egy adott vándor bolygó hányszor lökődhet illetve fogódhat be ? A kilőködés olyan esetekben fordulhat csak elő ahol a vándor bolygó amúgy is igen távoli pályára állt anno egy csillag körül, ekkor egy másik égitest ( legyen itt épp egy csillag ) közeli zavaró hatása miatt , kilöki pályájjáról a bolygót. A bolygók befogása , kilökődése valószínűleg sokkal sűrűbben lejátszódik , gömbhalmazokban ( csillagsűrű környezetekben..) min azt eddig hittük volna. S erre ezek szerint a nagy csillagsűrűsségű helyeken Gömbhalmazokban fordulnak elő leginkább.

 

m22_hst.jpg

                                    ( Az M22-es gömbhalmaz, tőlünk kb. 10 500 fényévre )

A halmaz kevés csillagot tartalmaz , s  viszonylag jó rálátás van rá a földi illetve a űrteleszkópok számára.Jó kérdés ha ebben a gömbhalmazban lejátszódik a bolygók kilőkődése-befogása elmélet akkor más távoli ( sok millió fényévre lévő gömbhalmazokban..) is előforulhattnak-e ? Véleményem szerint igen, s erre meg is van a esély. A folyamat hasonlóképpen játszódhat le , mint ahogyan egyes  üstökösök elhadják a Naprendszerünket . Az olyan üstökösök amik elhadják a Naprendszerünket nyugodtan nevezhettnénk "klaszter-üstökösöknek"   is ---mivel nem sokban különböznek voltaképpen a vándor bolygóktól. Csak az égitest típusa más. 

Más kérdés az is hogy ez esetleg, hogy befolyásolja egy adott  dinamikailag stabil bolygórendszer fejlődését, és az esetlegs élet fejlődését is egy adott bolygón. Valószínüleg nem jól, mivel egy nem várt égitest zavart okoz, s esetleg fel is boríthattja egy egész bolygórendszer müködését. S az élet is megszünhet az adott bolygón emiatt.

A sűrű csillagkörnyezet miatt a kilöködött bolygók nem csak a halmazon belül mozoghatnak, esetleg el is hatthatják az egész gömbhalmazt is !  Viszont az ilyen "vándorok" nem sokan lehetnek, számítások szerint 1-2 %-éka lehet a klaszter bolygóknak. Nagyon nagy  sebesség kell ahhoz hogy egy bolygó el tudjon hagyni egy egész gömbhalmazt. Ezért az a bolygó amely kilökődik egy gömbhalmazból, egy érdekes ún. "gravitációs csuzliba" tenyerelhetett bele. Az eféle bolygók egy örök hosszú útra indulnak a csillagközi térbe, ahol már kisebb a csillagsűrűsség mint a halmazban, itt addig vándrolhattnak míg el nem érnek egy olyan égitestet ami befogja.

Kettős-kettős Klaszterek.............................

Olyan is elképzelhető, bár ennek is csekély a valószínűsége ( de aminek meg van a  valószínűsége az valószínűleg létezik is...) hogy két vándor bolygó a csillagközi térben találkoznak, s egymás köré kényszerülnek. Az az kettős klaszter bolygók jönnek létre.  Ez nem éppen tanácsos az égitestek számára, mivel egymás befogása akár rosszul is lejátszódhat.Olyan pályán is befoghattják egymást ami impulzusmomentumot visz el a rendszerből. S az égitestek gravitációjukkal, egymásba olvadnak idővel.Ez a egybeolvadás akár egy nagyobb égitest ún. barna törpéhez is vezethet.

 utkozo-bolygok----.jpg

                ( Két Vándor bolygó egyszer csak találkozik..........)

A klaszter bolygókból ismerüni is egy-kettöt már, példa erre a UScoCITO 108 rendszer ( bár ez nem található gömbhalmazban, ami azt is jelentheti hogy nem csak gömbhalmazokból löködnek ki bolygók ! ) ez a rendszer egy barna törpe és egy bolygóból áll. Valaha talán külön bolyongtak a csillagközi térben, csak idővel "egymásra" találtak, s a nagyobb tömegű barna törpe befogta a kisebb tömegű bolygót.Bár nem hivatalos, hogy valaha a kettős külön-külön utat jártak de meg van a valószínűsége.

 

fig-8.jpg

Vajon a két égitest valaha külön utakon jártak ? Lehet erre soha nem kapjuk meg a választ.Feltehetőleg igen, mivel elég nehéz illetve most még elképzelhetettlen hogy egy barna törpe körül kialakuljon egy bolygó.Egy barna törpe körüli anyagkorongban nem valószínű hogy lenne annyi anyag hogy abból bolygó tudjon kialakulni ( de erről még igen nagy viták vannak....) Nem az eslő rendszer amit ismerünk, egy barna törpe és egy bolygót alkot,feltehetőleg sokan vannak. Észrevenni nagyon nehéz, mivel csillaguk nincs, ezáltal még fényt sem tükröznek vissza.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

....

(Kukac, 2015.03.24 19:02)

Nem csak egy cikket kéne elolvasni hanem kicsit foglalkozni a tudomànyokkal meg nem hülyeségeket beirogatni. Ez egy valós stabil alapokon àlló dolog csak még az nem bizonyìtott hogy a tojàs vagy a csibe volt e hamarabb. A mi naprendszerünk kialakulàsakor is lökődtek ki semmire való naprendszerünkbe nem illő bolygó kezdemények meg ütköztek is egymàsbak java részt az aszteroida öv is a naprendszer születéséből vissza maradt anyag. És tudósok angolul szóló cikkekben latolgatjàk màr azt is hogy a jupiter nem itt keletkezett hanem egy vàndor bolygó volt és még az is lehet hogy köze volt a dinoszauruszok pusztulàsàhoz a korai szakaszban de ezek csak feltevések bizonyìtékok még nincsenek legalàbb is olvastam egy ilyen cikket is.

zszs88@freemail.hu

(zsozsó, 2012.02.05 22:45)

szevasz-- képeket leszerváltam egy párat..nagyon jók !!! A cikkek is, olvastam egy néhányat...tartalmas is lehetne kicsit tesó.
Cső-Zs.

rtd@gmail.com

(GólyP, 2012.02.05 22:33)

Szia !
Vad cikk emberke...mi ez ??? Száműzött bolygók..DD te beteg vagy kezeltesd magad..Amúgy én nem osztom ezt a véleményed ember.
Csá-G.

Tvd56@freemail.hu

(Tivadar, 2012.02.05 22:30)

Most ez azt is jelenti hogy esetleg egy ilyen bolygó a mi Naprendszerünkbe is kerülhet véletlenül ?????? Érdekes cikk meg kell hagyni..

Üdv.Tivadar.