Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Gyémántbolygók !!!!!!!

2012.03.21

 Vannak olyan planéták, amelyek teljesen eltérnek a Föld és a Jupiter típusától, ezek azon exobolygók amelyek testében aránytalanul magas a szén/oxigén aránya. Ezeket a exobolygókat nevezzük ún. Gyémántbolygóknak. Jelenleg nem tudjuk közvetlenül vizsgálni egy távoli exobolygó szerkezetét, és összetételét, de következtetni tudunk. Ma már az űrkutatás történetébe olyan fázisába járunk, ahol már lehetőség nyílt a Földnél is kisebb bolygókat felfedezni, s olyan bolygórendszereket vizsgálni amely több száz fényévre esik tőlünk. Saját Naprendszerünkben is a külső nagy bolygók az Uránusz és a Neptunusz lékgörébe illetve belsejébe is feltételeznek bizonyos mennyiségű gyémánt réteget. De ettől még sem az Uránusz és sem a Neptunusz nem lesz " gyémántbolygó".

 

ttol-meg.jpg

 

Ahhoz hogy egy adott exobolygót ún. gyémántbolygónak mínősítsünk a testébe lévő szén/ oxigén arányának legalább 21 % kell lennie, illetve e fölött. Ez érthető akár a bolygó magjára is, ami igen nagy nyomáson , és hő alatt áll,  s  ha ez szén/ oxigén összetételű akkor a mag degenerált gyémánttá alakul át. Egy amerikai kutató Intézet szerint az óriásbolygókba rengeteg a Metán és mivel a külső tartományokban keletkeztek ( keletkeznek ) így szén arányuk is nagyobb mint a belső bolygóké, ill. a kőzetbolygóké.Állításuk szerint akár a gyémánt porózus formájában, a bolygó alsó rétegei közül feláramlásal a légkörbe is juthat. 

Jelenlegi ismereteink szerint ún. gyémántbolygók  csak óriásbolygóknál fordulhat elő, ezekben is leginkább az Uránusz és Neptunusz típusú bolygók osztályánál. Ha elég magas egy exobolygóba a szén és az oxigén aránya, akkor ott valamilyen féle állapotba  gyémántnak is lennie kell. Természetesen ez nem olyan gyémánt mint amit megszokhattunk, igen  nagy nyomás, és hő alatt áll  leginkább a bolygó központjába. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy ahhoz hogy a szén/ oxigén  nagy nyomáson és hőmérséklet alatt hosszú idő kell ahhoz hogy " igazi gyémánttá"  alakuljon , az az egy adott igazi gyémántbolygó kora valószínűleg több mint 12 milliárd év.

 

1330.jpg

 

Kutatási szimulácíók szerint létezhetnek olyan bolygók ( Gyémántbolygók ) amelyek összetétele akár 50 %-ban is gyémántokból állnak, de ezek igen ritkák lehetnek. Jelenleg is ismerünk olyan exobolygókat amelyek talán " esélyesek" a gyémántbolygó címére, de itt nem lehet 100%-ig eldönteni, hogy valóban így van-e, s hogy a kérdéses exobolygók valóban gyémántól állnak-e vagy sem. A szénben gazdag bolygóknak más a felépítésük, és ez kihat az élet lehetőségére is. A Föld forró belseje geotermikus energiát termel, ez élhetőbbé teszi a bolygónkat.A gyémánt azonban gyorsan átadja a hőt, tehát egy szénben gazdag szuperföld belseje hamar megfagyna. Ennek következtében nem lenne geotermikus energia, sem lemezmozgás, sőt mágneses mező vagy atmoszféra sem.

Találtak már igen nagy tömegű Fehér Törpét, ami szinte teljes egészében biztos hogy Gyémántból áll , s a média rögtön elődrukkolt " gyémántbolygót találtak " címmel----holott ez nem egy gyémántbolygó hanem egy gyémánt fehér törpe. Nem szabad összekeverni a fehér törpét és a bolygót, két különböző égitest típusról van szó. Az eslő hivatalos gyémántbolygó a WASP-12 b a bolygó 1,4 jupiter tömegű, 1 nap alatt kerüli meg csillagát, és igen forró 2300 C fokos a légköre, kutatások szerint ebben a bolygóban igen magas a szén és az oxigén aránya. A csillaga egy forró sárga óriás ami folyamatosan növekszik, s elnyeli gyémántbolygóját. Ha ez megtörténik, márpedig meg fog, a gyémánt-világ örökre elpusztul.

Az hogy az esetleges földön kívüli életre milyen hatással van a gyémántrétegek, még nem teljesen értjük. Lehet elősegíti az élet kialakulását, de az is lehet gátolja azt, jelenlegi tudomány szerint az olyan bolygók melyekben sok a szén  nem igen alkalmas élhető szervezet számára. De ugye  elképzelehettlenül nagy a tér hogy mi lehet az élet, és hogy milyen formát ölthet. 

( ifj. Balaton András-2012-03-21-)