Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Beszennyezi bolygóját egy hold.................

2014.08.25
Lehet  olyan  rendszer, amelyben  a  bolygó  saját  holdja  párolgása  által  időszakosan  "  beszennyezi ".  Jelenleg mintegy  1800 exobolygó  ismert, ezeknek a   zöme  többes bolygórendszerekben  találhatók. Igen  extrém helyzetű exobolygók  is  szép  számmal  vannak, olyanok  amelyek  3-as  csillagrendszerekben  keringenek,  vagy  éppen   állandó  2000 C  fok uralkodik rajta. Jelen  cikkemben  egy  olyan  még  nem  azonosított  rendszert  mutatok  be,  
 
amelyben  egy  Nap  típusú  csillag, egy  bolygó, és  holdja  található. (  amelyben  a  hold  intenzíven  párolog, és anyagának  egy   része  átáramlik  a  bolygójára ).  A  bolygó  a  csillagtól  elég  kaotikus  távolságokra  esik, egyszer hol  igen  közel  (  60  millió km ), máskor  pedig   igen  messze ( 630 millió km ). A hatalmas távolságingadozás, elég kaotikus  időjárást   vált  ki  a  bolygón. (  a  távolság legkisebb,  legközelebb  között  9-szerese ! )
 

corot2a_chandra_small.jpg

( Ma már  több száz  igen  intenzíven  párolgó  exobolygó ismert )

 
Amikor  az  exobolygó  távol van  a  napjától, a  fagy  uralkodik, s  a  hőmérséklet  ekkor  akár  - 120  C  fok  alá  is eshet,  amikor  viszont  napközelben  van, akkor  homlokegyenest  eltérő  körülmények  uralkodnak  a  bolygón, és holdján. A  magas  hőmérséklet  miatt  a  bolygó ,és  holdja  erősen  párolgása  kezd, mindkét  égitest  a  csilaggal ellentétes  irányú  hosszú  (  több  millió km-er )  csóvát   gerjeszt maga  után. Mivel  a  bolygó  holdja  viszonylag nagy tömegű ( 0,5  földtömeg ),  így  nem  emésztődik  fel  egyhamar. Egy  elgondolás  szerint  amikor  a   hold pályájánál a  bolygó  elé  kering (  a  bolygó, és  a  csillag  közé ), akkor  egyfajta  úgynevezett  anyagátadás játszódik  le  a bolygó, és  a  holdja  között. Az  intenzíven  párolgó  hold  légkörének  anyaga  ekkor  szó szerint  a bolygójára áramlik. Az  anyagátadás  nem  csak  tömegvesztéssel,  ill.  növeléssel  jár  az  égitesteknek. Eközben a  bolygó  légköri  összetételét is átírja  saját holdja ! 
 
Az  anyagátadás  mindaddig  tart  míg  a  bolygó  a  csillag  közelében  az  úgynevezett  sugárzási  zónában kering,(  ez  a  térség  az  ahol még  elég  magas  a  sugárzás, ill.  a  hőmérséklet  ahhoz, hogy  jelentős párolgásra késztesse  az  égitestek  légköreit ).  Minek   napközeli  pont  keringésekkor  a  hold  légkörének  jelentős  része elvész  ( a  heves  párolgás  miatt ) ,s  amikor  a  bolygó, és  vele  a  holdja  is  eltávolodik  a  csillagtól  a  légkörök csak  lassan térnek  "  magukhoz ".(  lassan  képződnek  csak  újjá ) természetesen  az  anyagátadás  néha  oda-vissza  is  játszik, mivel  a  hold  is  belekering  néha  a  bolygója    párolgó   anyagcsóvájába,  ilyenkor részecskezápor  éri  a  holat. 
 
Természetesen  nem  állítható  biztosan, hogy  van  ilyen  rendszer,  de  mindenképpen  számolni  kell  a lehetőséggel. Anno 10  éve  még  a  kutatók  teljesen  kizárták, hogy  többes  ( 2-3-as  csillagrendszerekben ) találhatnak exobolygókat,  most  ma  már  több  ilyen  rendszer  is  ismert !
 
 
 
 
 
Balaton András ( 2014-08-25. )