Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Apró naprendszerek s világai !

2014.05.03

Már  összesen  több mint  1700  exobolygó  ismert, ( ebből 124  szuperföld  kategóriájú  világ ), s a jelenleg  rendelkezésre  álló   adatokból már  lehet  statisztikákat, számolásokat  és következtettéseket  levonni. Jelenlegi  cikkemben,  olyan  csekély  méretű  bolygórendszereket mutatok be,  amelyekben  szuperföldek  vannak ( vagy  teljes  egészéből  abból  állnak. ). Érdekesség,  hogy   több  ilyen  rendszer  ismert, amely   Föld  szerű  bolygók  nagyon  közel keringenek  a  saját  napjukhoz. 

Az  elmúlt  években  felfedezett apró naprendszerek (  amelyek  szuperföldeket  tartalmaznak ) jó rálátást  ad , arra  hogy  a  jelenleg  ismert   legtöbb  Föld  szerű  bolygó  igen    kellemetlen környezetben van. (  az  az  túl  forróak  az  élet  bármilyen  számára  ! ).  Az  ismert  apró naprendszerek, s  bolygók   általában 10  millió  km-nál  is  bentebb keringenek  a   napjukhoz. Most  is  ismert  már  olyan  Föld  szerű  világ  amely  ideális  lehetne  is  a élet  számára, csak  olyan   közel  esik  a  csilaghoz,  hogy  ott  egy  csepp  víz  sem  képes   megmaradni, a  pokoli  forróság miatt. ( ilyen pl.  a  Kepler-11 f. KOI-55 c,  vagy   akár  a  Kepler-20 e. ) 

Általánosan  elmondható, hogy  azon   mini-naprendszerek  amikben   szuperföldek  vannak, általában 10- 50 millió km-er  között  esnek  a  csillaguktól, s  pár   nap  alatt  kerülik  meg  azt.     A vizsgálatom szerint  az  is  kitünik,  hogy  a   rendszerben  lévő  szuperföldek  általában   igen csekély   távolságokra   keringekek el  egymás  mellett. Ez  miatt  elképzelhető  a  szuperföldek között  némi  ún.  árapály -  fűtés  is.  Vannak  olyan  elképzelések  is,  miszerint    a  forró szuperföld (  amely  anyagot  veszít  ún.  bolygó- csóva   formájában )  anyagátadás  játszódik  le a  két  egymáshoz  közeli  bolygó között. Így  akár  egy  egészen  új  típusú  jelenséggel  is megismerkedhetünk. Bár  ez  nem  bizonított, de  szerintem  érdemes  számolni  vele.

Ne  gondoljunk  nagy tömegátadásra,  csekély mértékű  anyag  hadja  el  a  bolygó légkörét, s áramlik  a  űrben, nagy  sebességgel.   Terészetesen  vannak  olyan   "nem  forró"  szuperföldek is amelyek  apró  rendszerekben  keringenek, ilyn  pl.  a  GJ 180-as  rendszer  is,  amelyben  két  szuperföld  van, s  bár  alig   pár  millió km-re  keringenek  a  csillaguktól  nem  "  égnek  meg ", mivel  a  csillag  egy  vörös  törpe, így  itt  akár  ideális  hőmérsékletek  is  kialakulhatnak.  A  GJ 180-as  rendszer  bolygói  tömegükhöz  képest " nehéz "  szuperföldek,  még  is nem elképzelhetettlen, hogy  valamilyen  féle  élet típus  létezzen  itt. 

Ha  van  is  olyan ideális  hőmérsékletű  világ (  s tömegű ) a  csillagához  közeli  pályán,  akkor sem  biztos  hogy  élhető , mivel  bolygószomszédja  (  ami  általában  nagyon közel  kering olykor-olykor  hozzá ) teljesen  megakadályozhatja  a  nyugodt  felszíni  vizsonyokat  a  bolygón. ( az  árapály  erők  miatt  a  szomszédos  bolygó  felszíne  szétreped, vulkánok  törnek  ki, légköri időjárása  teljesen  felborul, tengely  hajlása  dőlöngél...stb.)  

Tehát mindenképpen  tágabb rendszerű  szuperföldeket  kell  találnunk,  mert  az egymáshoz nagyon közel  keringő  Földek  sem jó  környezetet  nyújthanak, így  ha  találunk  is  megfelelő tömegű  szuperföldet,  megfelelő  csillagtávolságban (  lakhatósági  zónában )  akkor  is figyelembe  kell  venni  az  esetleges   bolygószomszéd   távolságát, mivel  az   sem elhanyagolható  tényező !

 

 

 

Balaton András ( 2014-05-03.)